There were sevaral academic papers that address the education system in Voljvodina (Pálinkás 1984, Tóth 1994, Gábrityné–Mirnics 1997), however, there were few written about the history of the Early Childhood Education and Care (ECEC) that examines the rights of ethnic minorities living in this region. In recent decades, however, academic attention turned to the region's rich ECEC history, both from Serbia (Гавриловић 2001, Kopas-Vukašinović 2004, Mačković–Runje–Srdić–Vass 2004; Stojanovic-Kovacevic-Bogovac 2018) and from Hungary (Pukánszky–Németh 1997, Molnár–Pálfi–Szerepi–Vargáné 2015). Our aim was not to produce a comprehensive historical overview of the nurseries (bölcsőde) and kindergartens (óvoda) of the Hungarian national minority in Serbia, but to mark and celebrate 175 years since the first Hungarian nursery opened in Szabadka. We will cover the influence of early educational and cultural traditions and values giving specific attention to the usage of the native language that is fundamental to cultural identity.

A vajdasági magyar oktatásról már számos összefoglalás született, de ezek csak érintőlegesen említik az iskoláskor előtti intézmények tevékenységét és történetét. (Pálinkás 1984, Tóth 1994, Gábrityné–Mirnics 1997) Az utóbbi évtizedekben viszont több olyan munka is készült, amely a szerbiai, (Гавриловић 2001, Kopas-Vukašinović 2004, Mačković–Runje–Srdić–Vass 2004; Stojanovic-Kovacevic-Bogovac 2018) illetve a magyarországi óvodák történetét vázolják. (Pukánszky–Németh 1997, Molnár–Pálfi–Szerepi–Vargáné 2015). Munkánkban mi sem vállalkozunk az átfogó vajdasági óvodatörténet bemutatására, viszont makroszinten a nemzeti identitás és az anyanyelvhasználat kérdésének szempontjai szerint szeretnénk áttekinteni az idén 175 éves vajdasági magyar óvodapedagógia állomásait, melyeket a Vajdaságot érintő impériumváltások határai mentén jelöltük ki. Óvodatörténeti vázlatunk leginkább szabadkai példákon keresztül érinti a vajdasági magyar óvodahálózat fontosabb polémiáit.